Néhány évvel ezelőtt a weboldalakon megjelenő chatbotok szinte csak "digitális üzenetrögzítők” voltak. A weboldalon egy olyan egyszerű chatablak volt, ami sablonosan reagált a leggyakoribb kérdésekre, és legfeljebb annyit tudott, hogy elmentette a felhasználó e-mail címét. A beszélgetések gyakran természetellenesek voltak, a legtöbben pár másodperc után bezárták a chatablakot.
Az, ami korábban csak egy statikus ügyfélszolgálati automatizmus volt, mára valódi intelligens digitális asszisztenssé vált. Mi tette ezt lehetővé?
A legelső generációs chatbotok úgy működtek, mint egy interaktív kérdőív. A háttérben egyszerű „ha-akkor” szabályok dolgoztak: ha a felhasználó beírta, hogy „ár”, akkor a rendszer a „Csomagjaink itt találhatók” választ küldte vissza. Ez a megközelítés gyors és olcsó volt, viszont rendkívül korlátozott. Ha valaki egy kicsit másképp fogalmazott, például „mennyibe kerül?”, a bot már nem értette a kérdést.
Technikailag ezek a chatbotok egyszerűen adatbázisból olvasták ki a lehetséges válaszokat. Az élmény gépies volt, a funkció pedig minimális. A chatbotok inkább akadályozták, mint segítették az ügyfélkommunikációt.
A következő korszakot az NLP (Natural Language Processing) és a machine learning megjelenése hozta el. A chatbotok ekkor kezdték el „értelmezni” a nyelvet – nemcsak szavakat kerestek, hanem megpróbálták felismerni a szándékot is, ami a mondat mögött állt.
Ezzel együtt megjelentek olyan technológiák, mint a szándékfelismerés (intent recognition) és az adatkinyerés (entity extraction). Egy modern NLP-bot már képes volt megérteni, hogy a felhasználó például időpontot szeretett volna foglalni, vagy árlistát keresett – akkor is, ha ezt teljesen más szavakkal fogalmazta meg.
Ebben az időszakban születtek meg a nagy chatbot-platformok, mint a Dialogflow (Google), az IBM Watson Assistant, a Microsoft Bot Framework vagy a nyílt forráskódú Rasa. Ezeket a rendszereket a fejlesztők API-kon keresztül tudták weboldalakhoz, CRM-ekhez vagy e-mail rendszerekhez csatlakoztatni.
A valódi áttörés azonban a generatív mesterséges intelligencia (Generative AI) megjelenésével jött el. Az olyan nyelvi modellek, mint a GPT-család, lehetővé tették, hogy a chatbot ne csak előre betáplált válaszokat adjon, hanem önállóan generáljon szöveget a felhasználó kérdése alapján a weboldal vagy a webshop tartalmai alapján, illetve a tartalmak alapján, amiket megtanítottak neki.
Ezek a rendszerek már nemcsak értik a mondatokat, hanem kontextusban is helyezik őket. Ha egy látogató megkérdezi: „Mennyibe kerül a webfejlesztés?”, majd utána azt írja: „És ez tartalmazza az SEO-t is?”, a chatbot pontosan tudja, miről van szó. Ez a „kontextusmegőrzés” az egyik legfontosabb újítás.
A mai chatbotok előnye nem csupán a pontosságban rejlik. Sokkal emberibb, hasznosabb és üzletileg is értelmesebb rendszerré váltak.
Ezek az adatok nemcsak a chatbot működését javítják, hanem a marketingstratégiát is támogatják: segítenek jobban megérteni, mire kíváncsiak az ügyfelek, hol akad el a döntés, és hogyan lehet javítani az értékesítési folyamaton.
A chatbotok fejlődése nem állt meg. A következő években várhatóan megjelennek a hangvezérelt asszisztensek, amelyek beszédfelismeréssel és szövegfelolvasással kommunikálnak majd. A hangalapú interakciók különösen az e-kereskedelemben és ügyfélszolgálatban hozhatnak forradalmat.
A technológia fejlődésével megjelenhetnek a vizuális, 3D-s webes asszisztensek is, akik arccal, gesztusokkal és hanggal jelennek meg a képernyőn. Ezek már nemcsak kommunikálnak, hanem valódi márkaélményt is teremhetnek.